Szakmai újdonságot hozott a VinÓvár 2023-ban:
Precíziós gazdálkodás a szőlészetben

Tartalmas programot és hasznos tudást kínált a „Precíziós gazdálkodás a szőlészetben és kertészetben” című workshop Mosonmagyaróváron. A 4. VinÓvár délutánjára szervezett öt előadás a technológiai megoldások gyakorlatáról és a jövőbeli fejlesztési tervekről is szólt. A szakmai rendezvényen meg lehetett ismerni az adatalapú szőlészet gyakorlatát, lehetőségeit és kihívásait is.

Balról jobbra: Balassa György, Dr. Mészáros Gabriella, Dr. Vona Viktória, Cseri Norbert,
Dr. Pecze Zsuzsanna, Dr. Mikóczy Nárcisz és Dr. Tóth Tamás

A VinÓvár Kft., az Óvári Gazdászok Szövetsége és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar közös szervezésében megvalósuló VinÓvár boresemény a közel 100 megkóstolható boron kívül egy különleges szakmai programot is ígért. A PHARE épületében, a BK 60-as teremben most is érdemes volt figyelni az előadókat, itt kapott helyet a „Precíziós gazdálkodás a szőlészetben és kertészetben” című workshop. Dr. Vona Viktória a precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés szakvezetője a szervezés során 5 szakembert kért fel előadni.

Elsőként Cseri Norbert, a Pannonhalmi borvidéken dolgozó borász beszélt többek között az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és az informatikai háttér fontosságáról, továbbá a dróntechnológia lehetőségeiről. A drónos monitoring téma részleteit Balassa György, az AGRON Analytics Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa ismertette, őt Dr. Pecze Zsuzsanna, az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője követte, aki a komplex vegetáció monitoringról és a szaktanácsadásról mutatott be részleteket. A negyedik előadást Dr. Mikóczy Nárcisz tartotta a saját, precíziós szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdaságukról, amiben számos technológiai megoldás már a termelési gyakorlat része. A workshop utolsó programelemét Dr. Mészáros Gabriella, nemzetközi borakadémikus vezette, aki franciaországi tapasztalatairól, a borkóstolásról és a minőséget meghatározó tényezőkről is beszélt. Jönnek a részletek.

Cseri Norbert főborász a Cseri Pincészet terveiről és lehetőségeiről beszélt

Cseri Norbert az ültetvényen történő adatgyűjtésről, majd a megfelelő adatfeldolgozásról is beszélt. Elmondta, hogy jól kezelhető informatikai háttér szükséges ahhoz, hogy felépüljön a precíziós gazdálkodási rendszer a szőlőben. A területeiken kísérleteket is végeznek, a nedvességet több talajszonda méri, melyekkel később tápanyagszinteket is lehet vizsgálni, majd mikro- és makroelemek szintjére lebontva tovább lehet lépni a tápanyagellátás szempontjából fontos döntések támogatásában. Az egyik vizsgált terület művelt, a másik nem, a különbségek és az adatok több következtetésre adnak lehetőséget – fogalmazott. Mivel a szőlőterületek általában nagyon heterogének, a különböző adottságú menedzsmentzónákban eltérő arányban van szükség tápanyagra. Pontosan kell mérni az adataikat, amire alapozhatóak a további inputanyag kijuttatások. Cseri Norbert szerint a borászok és a szőlészek számára hasznos, hogy minden adat és beavatkozás kivetíthető a végtermékre, így a technológia pontos tervezést és finomhangolást tesz lehetővé a termelés irányítói számára. A biztonságosabb működés érdekében fontos fejleszteni a digitalizációt, mert ez képes biztosítani a szőlőtermelők talpon maradását és a vállalkozásuk növekedését – mondta a Győr-Moson-Sopron vármegyéből, Nyúl településről érkező főborász.

Az egyik legnagyobb kihívás a teljes informatikai rendszer felépítése, amit a nagyobb és a kisebb ültetvényeket irányító szőlősgazdák is megfelelően tudnak adaptálni a saját technológiájukhoz. A fejlesztés a mennyiségi és a minőségi borkészítés számára is tervezhető működést nyújt – folytatta.

Fontos, hogy a különleges adottságú területek, borok és kisebb parcellák folyamatai egyaránt kontrollálhatók és irányíthatóak legyenek a digitalizáció eszközrendszerével. A minőség javulásával pedig jobban fel lehet hívni a figyelmet a hazai termelőkre, így a technológia használata kitörési pontot jelent a nemzetközi borpiacon is – zárta előadását Cseri Norbert.

Balassa György, az AGRON Analytics Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa a drónos monitoring technológiájáról osztott meg fontos információkat

A drónos monitoring témájának részleteit Balassa György, az AGRON Analytics Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa ismertette. A térinformatika és a távérzékelés gyakorlati hasznosságát az mutatja meg, hogy mi hoz értéket, ezek pedig a megbízható, pontos információk, az ezekre alapozott döntésekkel lehet javítani a termelés hatékonyságát. A drónos monitoring adatok feldolgozása és értelmezése után az AGRONmaps szoftver elemzést és vizualizációt végez. A drónos felvételezést a talaj- és a levélmintavételek teszik teljessé. Az ültetvényekről növényélettani adatokat is gyűjtenek, ezek alapján történik a hasonló adottságú területek zónákra való felosztása. Komoly kihívás még a szakemberek és a munkaerő számára is kezelhető formába önteni az eredményeket, amely a pontos kivitelezést támogatja – mondta.

Egy 100 hektáros gazdaságot 4-5 óra alatt lehet lerepülni, és ugyancsak 4-5 nap alatt az eredményekből szaktanácsadás is elkészíthető, 2-3 centiméteres felbontású felmérésekkel. Ezt speciális szoftverek és nagy teljesítményű szerverek támogatják. A kulcs az adatoknak a szaktanácsadási rendszerbe történő beillesztése, ehhez megfelelő tudással rendelkező szakemberekre van szükség, akik összeillesztik a szigetszerű megoldásokat. Balassa György egy teljes tokaji dűlő mintavételezéséről mondott el részleteket, ahol a komplex összefüggések feltárása után a technológiára alkalmazott helyspecifikus, precíziós javaslatokkal segítették a termelést.

A távérzékelés, a térkép, a levél és a talaj adatai alapján több szintű eredmény jön létre, például kijuttatási térképek is keletkeznek, amik alapján a precíziós gépek dolgozhatnak. További gazdálkodói haszon a tápanyagfelvételt korlátozó tényezők megismerése, valamint az esetlegesen gyengébb értékekkel rendelkező zónák feltárása.

Az adatokra alapozott, komplex szaktanácsadás célja a termelés optimalizálása a hatékonyság növelése által. A jó döntésekhez pontos adatokból kikövezett út vezet, ezért minden lehetséges adatforrást figyelembe kell venni és észszerűen kell felhasználni azokat – fogalmazott a szakember. Behatóan meg kell ismerni a növények szűk értelemben vett környezetét, ezért növényszintű ismeretekre van szükség az egész állományt tekintve. Ennek első lépése, hogy mintavételi zónákat azonosítanak a talaj és levél mintavételi pontokhoz. Az információkat egységes, magyar fejlesztésű térinformatikai rendszerben tárolják, elemzik és figyelik a változásokat. A szaktanácsadás pedig a teljes információs adatbázis felhasználásával jön létre, korszerű adatvizualizációval.

Balassa György drónok által végzett, nagy felbontású multispektrális távérzékelés részleteiről is beszélt. A szőlő távérzékeléses vizsgálatához a műholdas képek felbontása nem elégséges, ezért drónos felméréseket igényel. Ezeket drónpilóta hálózattal végzik, az adatok feldolgozása, elemzése és az adatvizualizáció pedig az AGRONmaps szoftverben történik. Az elemzést kizárólag a szőlőtőke lombozatán végzik, az adatokat pedig felhasználják a teljes terület zónásítására, majd meghatározzák a szakmailag helyes mintavételi pontokat. A laboreredményeket térben és időben az elemzések adatbázisához csatolják.

A dróntechnológia lehetővé teszi a mintavételek számának csökkentését, valamint a szőlőtermesztést befolyásoló tényezők megjelenítését, így mérhető a vitalitás, a stressz-szint, a klorofilltartalom és a  biomassza mennyiség. Előállítható vele térkép a mikrodomborzatról, a relatív és abszolút tápanyagtartalom ellátottságról, a helyspecifikus tápanyag-ellátottságról, valamint a fejtrágyázási javaslatról.

A „Komplex vegetáció monitoring” címmel tartott előadást Dr. Pecze Zsuzsanna, az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője

Dr. Pecze Zsuzsanna, az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője a „Komplex vegetáció monitoring” címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a digitális átállás célja a hatékonyság és az eredményesség növelése. A változás folyamatos a borászatoknál és a szőlőtermelő gazdaságokban is, amihez hozzátette, hogy Magyarországon még sok területen utol kell érniük magukat a vállalkozásoknak. Az egyik partnerük, a Gyöngyös Borpalota Kft. ültetvényein fontos szerepet tölt be a dróntechnológia, ezt rengeteg terepi munkával egészítették ki. Beszélt az adatokat elemezni képes mesterséges intelligencia, a szaktanácsadás, valamint a talaj- és a levélvizsgálatok jelentőségéről. A monitoring folyamatához hozzátartozik a nyomonkövetés, a talajszelvény vizsgálatok alapján minden mintázott egységről leírást készítenek, egyebek között a kationcsere kapacitást is követve – mondta.

A komplex vegetáció monitoring alapja, hogy a drónokkal készített felvételek, illetve a talajvizsgálatok és a tápanyag-ellátottság eredményeit a térbeli, térképes megjelenítés mellett informatikai rendszerbe helyezik, és a termelői gyakorlat számára hasznosítható információkká, jó gyakorlatokká formálják. A folyamat lépései:

1. Drónos repülés, felvételek készítése – területek felmérése

2. Drónos felvételek feldolgozása + talaj és levél mintavételi helyszínek kijelölése

3. Levél + talajmintavétel (5 hektáronként) / táblánként

4. Levélminták laborba küldése + talajminták laborvizsgálata és szkennelése

5. Drónos felvételek feldolgozása + talaj-levél vizsgálatok alapján az abszolút (levél, talajanalízis eredmények) és relatív (drónos) vegetációs térképek megjelenítése. A stressztérkép alapján a talaj és levélanalízis alapján a levél és talajvizsgálatok eredményei is megjeleníthetők.

6. Határértékek alapján történő kiértékelés és szaktanácsadás

Dr. Pecze Zsuzsanna elmondta, hogy a tevékenységet egy, a trendek követését biztosító monitoring munka is kiegészíti, mert a kitettség csak akkor csökkenthető, ha folyamatosan követik a kultúrnövények állapotát és igényeit. Ezzel kevésbé válik kiszolgáltatottá a munka az elemeknek, csökkenthető az inputanyagok felhasználása, az adatokkal pedig tovább javítható a termelői gyakorlat hatékonysága.

A gazdálkodó haszna ezekből:

• Aktuális talaj és vegetáció értékek alapján történő helyspecifikus fejtrágyázás – inputanyag optimalizálás
• A gyengébben teljesítő zónák azonosítása, az okok, az antagonizmusok és a tápanyagfelvételt korlátozó tényezők feltárása
• Helyspecifikus, adatalapú szaktanácsadás, ami lehetővé teszi a növény és talajállapotnak megfelelő tápanyagutánpótlást
• Lehetőség nyílik a biomassza alapján történő növényvédelmi (például gombaölőszer) beavatkozásokra, így csökkenthető a kijuttatott vegyszer mennyisége

A növények kultúrállapotának folyamatos nyomon követésével csökkenthető az ültetvények kitettsége, optimalizálható az inputanyagfelhasználás és javítható a termelői gyakorlat hatékonysága – zárta előadását.

Dr. Mikóczy Nárcisz szőlőtermesztő a Neszmélyi borvidéken található ültetvényük precíziós megoldásait mutatta be

Dr. Mikóczy Nárcisz szőlőtermesztő, a mosonmagyaróvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés egyik előadója a Neszmélyi borvidéken, 80 hektárnyi ültetvényen végzett munkájukról beszélt a „Precíziós lehetőségek a szőlészetben” című összefoglalójában. A borászokkal ellentétben szőlőtermelőként egy rossz évet sem kockáztathatnak meg a technológia hiányosságai miatt, mindenképp hasznot kell lehozni a tőkékről – ismertette a kiindulási pontot. A helyspecifikus, precíziós szőlőtermesztés gyakorlatát az alábbi elemekkel segítik: szenzorok, analitikai vizsgálatok, precíziós gépek és rendszerek, meteorológiai mérések, talaj- és növényi szenzorok, növény- és talajanalízis, precíziós növényvédelmi gépek és betakarítás, precíziós öntözés. A munkához a Davis, az iMetos, a Lufft és a KITE megoldásait is használják, ezeket tenziométerek, valamint a PMS és a Florapulse rendszerei egészítik ki. Egy Turbmatic vezérelt permetezőgéppel, két Fendt Vario traktorral, valamint egy Pellenc Optimum 2 XL60 önjáró szüretelő kombájnnal dolgoznak. A Pellenc kombájn hozamadatokat is rögzít, így térképen jeleníthető meg például a fajtaváltás, amit az irsai olivér, a sauvignon blanc, a cserszegi fűszeres és a királyleányka példáján láthattunk a prezentációban.

A Netafim felszín alatti mikroöntöző rendszerről Dr. Mikóczy Nárcisz elmondta, hogy a felszín alatti öntözéssel 17 t/ha, öntözés nélkül  11 t/ha termést hoznak le a területeikről. Hozzátette, hogy az országban kevesen öntöznek így borszőlőt, 92 kilométer vezeték jutott a 28 hektárnyi területre.

Az adatgyűjtés ezekre a területekre terjed ki a birtokon: vesszőtömeg-mérés, tőkefelvételezés, folyamatos meteorológiai mérés, talajnedvesség, tőketenzió vizsgálat, sztómanyitottság, fotoszintetikus aktivitás mérés, növényvédelmi szezonban folyamatos betegségmodell készítés, a rovarcsapdák ellenőrzése pedig kritikus időszakban napi szinten történik. Levélanalízis évente kétszer, talajanalízis 3 évente valósul meg. A szakember kiemelte, hogy fontos az ültetvényen a napi szintű jelenlét és az adatok folyamatos kontrollja, hogy a változásokat időben észre lehessen venni, a kapcsolódó beavatkozásokat pedig végre lehessen hajtani.

A digitalizált rendszerek ismertetésekor az eredményekről is beszélt. A precíziós szőlőtermesztés hatására a vesszőtömeg 35, a lombfalfelület 30  százalékkal nőtt, a levelek tápelemtartalma 30-70, a termésmennyiség pedig 35 százalékkal emelkedett. Javult a növények télállósága, vitalitása, betegségellenálló-képessége, és hosszabb lett az életkoruk. A fejlesztések gyakorlatba illesztéséhez az eszközök mellett szaktudásra, tanulásra és időre is szükség van, de a számok és a tapasztalatok alapján nagyon megéri – fogalmazott.

A tapasztalatokon alapuló érzékelésről és a borkóstolás részleteiről is beszélt Dr. Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus

Dr. Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus a technológiai megoldások és a jövő lehetőségeit elismerve beszélt a tapasztalatokon alapuló érzékelésről, a szőlő érettségének fontosságáról, valamint a kóstolás jelentőségéről. A magyar termőterületek sajátosságairól és a szüret kihívásairól is szólt, valamint a borkóstolásra is kitért, megemlítve az elektronikus orr és nyelv fejlesztéseket. Szerinte a szenzoros érzékelés egyelőre nem váltja ki a szaglást és az ízlelést, amelyek ráadásul pozitív élményt is nyújtanak a kóstoló személyeknek. Kiemelte, hogy a fogyasztói oldal lényeges és komoly szempontja, hogy milyen lesz a borokkal való találkozás utáni másnap. A minőségi borkészítéshez az is hozzátartozik, hogy minimalizálják a kémiai beavatkozásokat a szőlőtermesztés során, így a másnapokat könnyebbé lehet tenni. A modern technológia ezt is támogatja, a precíziós szőlőtermesztés a munka igényességével, a pontossággal és az adatokra alapozott műveletekkel segít abban, hogy a beavatkozások hatása átvándoroljon a szőlőből a borokba.

A precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzés szakvezetője, Dr. Vona Viktória és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar megbízott dékánja, Dr. Tóth Tamás a szakmai programon

Az utolsó előadást követően Dr. Tóth Tamás, az AKMK megbízott dékánja köszönte meg a résztvevőknek a jelenlétet és a bemutatóikat. A Dr. Mészáros Gabriella által az érzékelő szenzorokról elmondottakhoz kapcsolódva az elektronikus orr és nyelv témájában arról beszélt, hogy a vizsgálatok azt mutatják, a professzionális, emberi tesztelőket nem tudják lecserélni. A technikának egyelőre komoly korlátai, ugyanakkor óriási előnyei is vannak – fogalmazott. Az e-orr különbséget remekül tud mérni, ki tudja egészíteni az emberi érzékelést, esetleg korrelatív összehasonlítást végezve a gépi és a humán vizsgálati eredmények között. Amennyiben a bírálók egy tételről tendenciózusan azt mondták, hogy valami miatt rosszabb, az műszeresen is mérhető a különbségek és egyéb összefüggések alapján. A technológia nagyot fejlődött, az e-orr régen csak illatprofil mintázatot hozott létre, ma már GC alapú, vegyület szinten, több tényezős statisztikai elemzés alapján mutatja meg a minták közti különbségeket. Az egyetemen zajló egyik EU-s pályázatban a kar szakemberei foglalkoznak is az e-orr segítségével meghatározott borhibák kimutatásával. A készülék komoly előnye, hogy néhány perc alatt 30-50 mintát is érzékel, ami óriási szintlépés az emberi teljesítőképességhez képest. A kar dékánja az állattudományok területéről is hozott egy kapcsolódó példát: a takarmányozásban a szilázsmintát a laboratóriumban emberek vizsgálják meg és döntik el, hogy az fogyasztásra alkalmas állapotban van- e. Erre a feladatra a tapasztalatok alapján az e-orr technológia tökéletes megoldást nyújt. A témához kapcsolódóan elmondta, hogy az egyetemen 2024-ben precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnök képzés is indul Dr. Húth Balázs egyetemi docens, tanszékvezető irányításával, amire szeretettel várják a jelentkezőket. Zárásként arról beszélt, hogy a VinÓvár keretében jövőre a tervek szerint kibővített, tudományos szintű konferenciát szeretnének szervezni, mert az igény, az ismeretanyag és a gyakorlat is rendelkezésre áll ehhez.

Szerkesztette:

Csurja Zsolt

Gödöllői gazdász 2009
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021